Tudja-e mivel teheti függetlenné és gazdaságossá otthona fűtését, és egyben a használati meleg víz ellátását ?

Segítség a választásban:

•   • Ha többnyire szénnel, vagy pelettel tüzel, de időnként fa, fabrikett, gabona is a kazánba kerül, valamint fontos, hogy a kazánnal ne kelljen sokat foglalkoznia, akkor az automata adagolású Eko-karbon, vagy a Darius PU kazánt javasoljuk.
•   • Ha tűzifával, fabrikettel, hulladékfával tüzelne, viszont nincs ideje, vagy lehetősége naponta 2-3 alkalomnál többször a kazánnal foglalkozni, akkor a hosszú égésidejű és magas hatásfokú Vigas, vagy Darius faelgázosító kazánt javasoljuk.
•   • Ha szénnel és fával is fűtene, de hosszabb égésidőt és magasabb hatásfokot vár el, mint amit egy normál vegyestüzelésű kazán nyújtana, akkor a Vigas 29 UD kazánt javasoljuk.
•   • Ha szénnel és fával is fűtene, és a hagyományos normál vegyestüzelésű kazánt részesíti előnyben kedvező árfekvése miatt, akkor a HAJDU-HVK kazánt javasoljuk.
•   • Ha továbbra is gázzal fűtene, de olcsó, mégis magas hatásfokú gázkazánt keres, akkor a HAJDU-HGK kondenzációs fali gázkazánt javasoljuk.

A faelgázosítás lényege:

            Annak ellenére, hogy a fa szilárd anyag, a tűzifa alkotóelemeinek több, mint 80%-a gázként ég el. A fa elégetésekor először a benne lévő víztartalom elpárologtatására van szükség, amely a fa 100 Celsius fokra való felhevítésével érhető el. Ezek után kezdődik el a tűzifa bomlási folyamata. Ekkor kb. 100-200 fokon az éghető fagáz kezd felszabadulni a tűzifából.

225 Celsius fokon a tűzifa égése folyamatossá válik, majd ezután kb. 260 fokon hőenergia szabadul fel, és a pirolízis (hőbomláson alapuló égés) során hőtöbblet keletkezik. Tehát a fagáz egy magas hőmérsékletű reakció során jön létre, amikor is szabályozott mennyiségű oxigén felhasználásával közel tökéletes égés megy végbe. 1000 ºC-ra való hevülés után a tüzelőanyag főként szénre és hidrogénre bomlik szét, valamint jól éghető metánra. A hő hatására a lehasadó hidrogéntartalmú összetevők fagázként elégnek, majd a visszamaradó faszén tovább izzik 500-800 fokon. Ez az égés már szinte láng nélkül történik.

           Ezért a faelgázosító kazánok nagymértékben különböznek az átlagos szilárd tüzelésű kazánoktól. Az égési folyamat szabályozott körülmények között a faelgázosítás-pirolízis elvén működik. A gázosítási eljárás a szerves és szervetlen anyagok zárt kamrában történő hőbomlásán alapul, amely a befúvó ventilátor által létrehozott elsődleges levegő kismértékű túlnyomásánál megy végbe. A kazán felső terében egy gázosító töltőkamra található, ahol a tűzifa szárítása és gázosítása történik. A keletkező gázok összekeverednek az előfűtött levegővel és ezek alkotják az égési gázok elegyét a második fázisban. A gázok elégetése a kazán alsó égésterében megy végbe, és a harmadik fázisban az égéstermék a hőcserélőkön átvezetve távozik a kéménybe.

          A hagyományos vegyes tüzelésű fűtőkészülékeknél az égéstermék és hőjének egy jó része hasznosulatlanul a kéményen át távozik. A faelgázosító kazán égetési elvének köszönhetően a magasabb hőmérsékleten (1000-1200ºC) éghető gázt is elégeti, így a kazán hatásfoka 90% körülire nő. Ami azt jelenti, hogy például 10 mázsa fából 9 mázsát ténylegesen az otthona fűtésére tud felhasználni, amihez hosszú égésidő, és minimális hamu társul.